The legend of the Nokia-box and the pure truth - part 4

A news came to light in the Hungarian media in March 2010 which shocked the whole country. This served the proof to the ones who criticize the Gyurcsány-government that the socialist-liberal administration is rotten to the core. This prejudice has been created successfully by the right-wing media.

Zsolt Balogh

An internal investigation at the BKV- An unused documentary evidence

Zsolt Balogh made his statement on 24th February 2010 at a police station in connection with the II point of the indictment as follows: BKV concluded an agreement in the summer or spring of 2008 with Synergon Nyrt. being the winner in the central procurement in order to supply Microsoft software.




Balogh reached this agreement upon the instruction of Hagyó as he testified. After that, in March 2008 Miklós Hagyó invited Balogh to his residency in Gödöllő where he told Balogh to pay him 15 million forints per year.  

According to Balogh’s statement he could delivered this request that when he concluded the BKV contract with the CEO of Synergon Plc., L.M., L offered him to give 15 Million forints for the execution of the contract. At that time, the CEO was told to give this money directly to Hagyó instead of Balogh who confirmed in a future meeting that he received the amount.

On the basis of the confession Hagyó and Éva Horváth kept on instructing Balogh to deliver the following 15 Million to Hagyó. This money was also given by the CEO of Synergon, L.M. L.M. did not dare deliver personally the amount to Hagyó so they agreed that L.M. brings the money to the City Hall. Before, they met in a café where the CEO showed Balogh the money placed in a Nokia-box. L.M. had given the money to Balogh in the garage of the City Hall which he delivered to Hagyó at the room of Éva Horváth.

Strange enough that despite of the fact that L.M. had a leading role in the corruption according to Zsolt Balogh's testimony, the investigative authorities have not interrogated him at all. In addition, Hagyó was not confronted with him regarding the Synergon-BKV contract. It is remarkable that despite of the fact that the police was in the possession of the report of 1st April 2010 prior to the arrest of Hagyó of 17th May 2010, why someone who is not only a witness but also takes part of an alleged criminal offence was excluded from the circle of the ones to be interrogated and so the police neglected an essential evidence?

Not only the testimony of L.M. is the only possible relevant evidence neglected by the prosecutor but failed to use an available and suitable documentary evidence, which is to be considered as relevant evidence in accordance with the legislation in force.


The criminal procedure act stipulates that the burden of proof covers the facts on which the application of the rules of criminal law and criminal procedure law is essential. In the course of the demonstration the thorough and complete clarification of the facts has to be achieved.

This document is the report of the Budapest Police Department of Economic Security of 1st April 2010, which was available for the police prior to the arrest of Hagyó. This document is significant in terms of the investigation since Zsolt Balogh testified that he could delivered the 15 Million forints in 2008 that Synergon intended to give him 15 Million forints for the BKV-Synergon contract. According to his testimony he suggested that the CEO of Synergon would give this money to Hagyó instead of him.

The cash-flow between Synergon and BKV was investigated seven times so all-in-all eight police report deal with the transfers between Synergon and BKV. The aforementioned police report deals with the period between 1st January 2007 and 1st January 2010. Accordingly, there was no transfer in 2007 between BKV and Synergon Nyrt..


In 2008, the year of the alleged offence, there was only a single financial move, namely the transfer from the account of BKV on 12th September 2008, which was the counter value of the financial service of HUF 117,504,000 given to BKV.

The next transfer was completed 3rd February 2009 on HUF 237,418,056, which was indicated in the report as the price of a financial service according to which these amounts are in full compliance with the contract. The police report in addition to the aforementioned references also includes the fate of the amounts received by Synergon so accompanies the way of the money. This, however, does not contain either the 15 Million items or Zsolt Balogh as beneficiary.


It is a question why in this case the prosecutor did not qualified essential two evidences, which connect directly to the criminal action of bribery and blackmail, although in a way that they doubt the legitimacy of this charge? 


So in this case there are two evidences, which were neglected by the prosecutor without any reason although the effective criminal procedure law orders the prosecutor to take into account all the circumstances whether they are criminative or saving to the accused. 

Although, prior to the preliminary arrest of Miklós Hagyó of 17th May 2010 the police was in the possession of the report of 1st April 2010, which includes exactly that BKV performed to Synergon firstly only on 12th September 2008 according to the contract however this circumstance was neglected by both of the prosecutor and the police. So the order on the preliminary arrest was written as if they were unaware of this police report, which proves without a doubt that the accused of IV order could not happened.

End of part 4..
See more: http://hagyomiklos.com/en/content/legend-nokia-box-and-pure-truth

A Nokiás doboz legendája és a valóság - negyedik rész

Belső vizsgálat a BKV-nál - Egy fel nem használt okirati bizonyíték 

Balogh Zsolt a 2010. február 24-én, a rendőrségen tett vallomásában a II. vádponttal kapcsolatban a következőket adta elő: A BKV 2008 tavaszán vagy nyarán szerződést kötött a a központi közbeszerzésen nyertes Synergon Nyrt.-vel Microsoft szoftwerek szállítására. 

Balogh ezt a céggel – vallomása szerint – Hagyó utasítására kötötte meg. Ezt követően, kb. 2008 márciusában, egy hétvégén Hagyó Miklós Baloghot kihívatta magához Gödöllőre, barátnője lakására, és ott közölte vele, hogy évente 15 millió forintot kell átadnia Hagyónak. 

Balogh – elmondása alapján – ezt a kérést úgy tudta teljesíteni, hogy amikor a Synergon Nyrt. vezetőjével, L.M.-el megkötötte a BKV szerződését, L. felajánlotta neki, hogy a szerződés megkötéséért szeretne neki átadni 15 millió forintot. Ekkor Balogh azt mondta a vezérigazgatónak, hogy ne neki adja oda ezt a pénzt, hanem Hagyónak, aki egy későbbi találkozó alkalmával visszaigazolta Baloghnak, hogy megkapta L.-től ezt az összeget.

A vallomás alapján 2009-ben Hagyó Miklós és Horváth Éva továbbra is utasította Baloghot arra, hogy a következő 15 millió forintot adja át Hagyónak. Ezt a pénzt Balogh szintén a Synergon vezérigazgatójától, L.M.-től kérte el. L.M. nem merte személyesen átadni a kért összeget a főpolgármester-helyettesnek, ezért abban egyeztek meg, hogy L.M. elviszi a pénzt a Városházára. Előtte egy kávézóban találkoztak, ahol a vezérigazgató megmutatta Baloghnak, hogy a pénzt egy Nokia telefonos dobozba tette. L.M. a Városháza parkolójában adta oda a pénzt Baloghnak, amit ő Horváth Éva szobájában adott oda Hagyónak.

Különös, hogy annak ellenére, hogy az ügyben koronatanúnak minősített Balogh Zsolt vallomása szerint L.M-nek lényegi szerepe volt a vesztegetésben, őt a nyomozó hatóságok egyetlen egyszer sem hallgatták meg. Emellett Hagyó Miklóst sem hallgatták ki egyszer sem L.M.-el, sem a Synergon-BKV szerződéssel kapcsolatban közel 9 hónapos előzetes letartóztatása folyamán. Figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy már Hagyó Miklós előzetes letartóztatásának 2010. május 17-i elrendelését megelőzően rendelkezésére állt a nyomozó hatóságnak a 2010. április 1. napján kelt rendőri jelentés,  Vajon mi lehet az oka annak, hogy valakit, aki nem csupán szemtanúja, de részese is egy állítólagos bűncselekménynek, mellőzik a kihallgatandók köréből, és ezáltal figyelmen kívül hagynak egy lényeges bizonyítékot? 

Nem csak L.M. vallomása az egyetlen olyan lehetséges – és a jogszabályok értelmében relevánsnak minősülő – bizonyíték, amelyet az ügyészség nem vett figyelembe, hanem ismeretlen okból egy kínálkozó okirati bizonyítékot sem használt fel, amelyet pedig a hatályos jogszabályok értelmében releváns bizonyítékként kellett volna figyelembe vennie.

A bizonyításról ugyanis úgy rendelkezik a büntető eljárásjogi törvény, hogy a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntetőjogi és büntető eljárásjogi szabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során pedig a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni. 

Ez az okirat a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztály 2010. április 1-jén kelt jelentése, amely már Hagyó Miklós letartóztatása előtt másfél hónappal a rendőrség rendelkezésére állt. Ez a dokumentum azért jelentős a nyomozás szempontjából, mert Balogh Zsolt a nyomozó hatóságok előtt azt vallotta, hogy a Hagyó által 2008-ban követelt 15 millió forintot úgy tudta előteremteni, hogy a BKV és a Synergon közötti szerződéskötés létrehozásáért a számítástechnikai cég 15 millió forintot akart Baloghnak adni. Vallomása szerint ő azt javasolta, hogy ezt a pénzt a Synergon vezérigazgatója ne neki adja, hanem Hagyó Miklósnak.

A BKV és a Synergon közötti pénzmozgást ezen kívül még hét alkalommal vizsgálták, tehát összesen nyolc rendőri jelentés követi nyomon a közlekedési vállalat és a Synergon közötti pénzügyi utalásokat. Az előbb említett rendőri jelentés a 2007. január 1. és 2010. február 1. közötti időszakot vizsgálja. Eszerint a BKV és a Synergon Nyrt. között 2007-ben egyáltalán nem volt pénzmozgás. 

2008-ban – tehát a feltételezett bűncselekmény évében – pedig csupán egyetlen egy pénzügyi mozgás történt, mégpedig a BKV részéről történő utalás 2008. szeptember 12-én, amely a fővárosi közlekedési vállalat részére nyújtott 117.504.000 forint értékű pénzügyi szolgáltatás ellenértéke volt. 

A következő átutalás már 2009. február 3-án történt, 237.418.056 forintról, amely szintén egy pénzügyi szolgáltatás áraként szerepelt a jelentésben, amelynek tanúsága szerint ezek az összegek teljes mértékben megfelelnek a szerződésben rögzített összegekkel. A rendőri jelentés az előbb említett utalások mellett azt is tartalmazza, hogy mi lett a Synergonhoz beérkezett összegek további sorsa, tehát végigkíséri a pénz későbbi útját. Ebben azonban sem a 15 milliós tétel, sem pedig Balogh Zsolt mint kedvezményezett nem szerepel.

Kérdés, hogy ebben az ügyben miért nem minősített az ügyészség jelentősnek két olyan bizonyítékot, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vád tárgyává tett vesztegetési és zsarolási cselekményhez – bár olyan módon, hogy kifejezetten kétségbe vonják az erre vonatkozó vádpont megalapozottságát?

Tehát ebben az ügyben két olyan bizonyíték is fellelhető, amelyet az ügyészség rejtélyes okból nem vett figyelembe a tényállás megállapítása során, pedig a hatályos büntető eljárásjogi szabályok szerint az ügyész kötelessége, hogy mind a terheltre nézve terhelő és mentő, mind pedig a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket figyelembe vegye.

Bár Hagyó Miklós előzetes letartóztatásának 2010. május 17. napi elrendelését megelőzően a nyomozó hatóság rendelkezésére állt a 2010. április 1. napján kelt imént hivatkozott rendőri jelentés, amely pontosan tartalmazza, hogy a BKV a szerződésben foglaltak szerint elsőként csak 2008. szeptember 12. napján teljesített a Synergonnak, azt azonban a Hagyóval szemben alkalmazandó kényszerintézkedésre vonatkozó előterjesztés összeállításakor sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség nem vette figyelembe. Tehát úgy írták meg a kényszerintézkedés elrendelésére vonatkozó előterjesztést, mintha nem tudtak volna erről a rendőri jelentésről, ami pedig kétséget kizáróan bizonyítja azt, hogy amit a IV. r. vádlott állított, nem történhetett meg. 

Folytatjuk..