Here you can find documents directly and indirectly related to the audit of Hagyó Miklós' deputy mayoral office and administration. The audit was conducted by the SAOH while Hagyó was in pretrial detention.
Legal Summary of criminal procedure initiated upon the denunciation of the State Audit Office against Miklós Hagyó.
Initiation of the procedure
In June 2010, shortly after Miklós Hagyó's - currently already at the Kecskemét tribunal in criminal proceedings - after being suspected, the State Audit Office (SAO) held a so-called comprehensive inspection at the Metropolitan Municipality. In doing so, among other things, the State Audit Office examined at the Metropolitan Municipality of persons in non-to staff employees agency contracts and the commission fee paid to them. Following the completion of the investigation, in 2010 on the 16th of December, the SAO filed charges - among others - against Miklós Hagyó because of two contracts, furthermore, drew the police attention to a third errand, which they found suspicious. According to the denunciations, Miklós Hagyó, in 2011 on the 24th of August, with all three contracts have been suspected, with continuously committed, caused a significant financial loss, and unfaithful treatment.
The essence of the insinuation
Initiation of the procedure In June 2010, shortly after Miklós Hagyó's - currently already at the Kecskemét tribunal in criminal proceedings - after being suspected, the State Audit Office (SAO) held a so-called comprehensive inspection at the Metropolitan Municipality. In doing so, among other things, the State Audit Office examined at the Metropolitan Municipality of persons in non-to staff employees agency contracts and the commission fee paid to them. Following the completion of the investigation, in 2010 on the 16th of December, the SAO filed charges - among others - against Miklós Hagyó because of two contracts, furthermore, drew the police attention to a third errand, which they found suspicious.
According to the denunciations, Miklós Hagyó, in 2011 on the 24th of August, with all three contracts have been suspected, with continuously committed, caused a significant financial loss, and unfaithful treatment. The essence of the insinuation Two out of the three contracts, Miklós Hagyó, - Urban and Asset Management - as Deputy Mayor concluded in the name of the Mayor’s Office. The first was, to fulfill the communication expert activity, between the period of 2008. 17th of December and 2009. 31th of March. Based on this contract, the mandatary's responsibilities were, the elaboration of communications strategy, the organization of public appearances of Miklós Hagyó, speeches, statements preparation and interpretation. From the contract stipulated commission fee of 500.000 gross HUF, to the office manager of Miklós Hagyó, based on the certificate of performance, the Mayor's Office finally paid off a total of 277.250 forints. The second contract was concluded in 2009 on the 26th of June, with the ranging effect of 2009 31st of December, the Deputy Lord Mayor sport professional activities and technical consultancy work, under which the contractor had to perform organizing, coordination, analysis and commenting, as well as the compilation of presentations and publications related tasks.
In this case the fee was 5.500.000 gross HUF, from which the registrar based on the certificate of completion the Mayor's Office paid off a total of 2.988.708 HUF. The third contract was concluded by Miklós Hagyó also in the name of the Mayor’s Office for the period of between the 2009. 18th of June and 2009. 31st of December. Based on the contract, the contractor, the Metropolitan asset and economical company associated expert tasks had to perform. The parties agreed in a gross HUF of 4.500.000 fee, from which the Mayor's Office based on the certificate of completion, eventually transferred 1.964.887 HUF. Based on the three contracts, the Mayor's Office paid off a total of 5.230.845 HUF, and since these payments were burdened with incidental expenses, the contracts to the office all together cost 9.375.000 HUF. However, according to the insinuation, these were fictitious contracts, which Miklós Hagyó concluded with the stakeholders, to give them an undue pecuniary advantage, actual work was not done. According to the Penal Code on the 1978 Act IV. 319§, he has been entrusted with extraneous fund managing, and for this reason breaches his duty a causing financial disadvantage, and is guilty of misappropriation of funds. The insinuation is in this case was that Miklós Hagyó, as the authorized officer of the municipality empowered to administer, asset management - ie, the normal rules observance of management - he breached his obligation, when with fictitious contracts from the assets of the Mayor's Office, benefited his confidants with payments, and it is - obviously - has caused financial loss to the office, since money is not actually received services. The result of the conducted substantiation The conducted substantiation during the investigation refuted this suspicion in everything.
The investigating authority first of all examined, that Miklós Hagyó was entitled to conclude such expert contracts. As it can be read in the decisions on the elimination of investigation, it was found that both the Lord Mayor and the Deputy Lord Mayor was at the disposal of a certain size, according to the agency's budget envisaged, free to use financial framework, on which, the stakeholders with agency contracts consultants could apply to perform the necessary tasks. The termination decision records, that other Deputy Mayors communication work were helped by the individuals or companies acting under an agency contract. Subsequently, the police examined the actual work that was in the contract, and behind the payments. The SAO thought that the contracts attached written documents are not properly supported to this subject. The police, however, came to a different conclusion.
Several colleagues of the Mayor's Office were heard, and several leaders of the capital owned public companies.The witnesses unanimously confirmed that the first two contract agents were present at the office and worked, his tasks related work materials received for review, participated in the General Meetings and organized the appearances, statements and programs of Miklós Hagyó. It is also confirmed that the third contract's agent, received for review the relevant materials, attended at the General Assembly meetings, and on negotiations related to the capital's economic companies, moreover he led these negotiations, - "absolute business basis, taking into account the economic aspects." Since the mandates the agents properly performed, obviously the Mayor's Office did not reach financial loss, as the Office received compensation from the paid agency fee.
Consequently, apparently misconduct can't be attributed to Miklós Hagyó, nor to the certificates of completion signing office manager. In this regard, the investigating authority in the absence of a crime has terminated in connection with both entrusted mandates- meanwhile in a separate investigation - procedure (the earlier one on the 5th of June 2012, the latter on the 23rd of July 2012). Special features of the procedure One interesting feature of the procedure, that the basis of the denunciation SAO investigation from the Mayor, and in the Deputy Mayor competence concluded "freelance" agency contracts despite only covers the agreements which are concluded by Miklós Hagyó, - once the investigation has revealed - the Lord Mayor and Deputy Lord Mayor had exactly the same freely used financial framework for consultancy contracts, like Miklós Hagyó. The investigating authority also noticed this, to which in March 2012 specifically asked at SAO, whether they investigated the press and communication contracts concluded to perform the task with sole proprietors and companies by the other Deputy Mayors, and if so, then why did they not object, and if they have not been investigated, then what was the reason. In response, the State Audit Office stated that in order to have an effective use of resources, based on risk analysis checked in the areas where (based on past experience) most likely there was the occurrence of errors, however, certain contractual payments (accounting entries) were already randomly selected which they examined in detail. According to the SAO this randomness resulted that none of the number of consultancy contracts by the other two Deputy Mayors were not included in the sample, and three from the contracts of Miklós Hagyó. The other interesting feature in the case is, that - although we have not received any official information about it - as far as we know, the SAO complained the termination decision with the first two contracts related investigation. (Of the complaint the prosecutor decides, and in approving the complaint can order to continue the investigation.) The facts of the complaint - if true - is quite special for the following reasons.
SAO is the denouncer in the case, but not aggrieved. According of the criminal proceedings 1998 XIX. Act (CCP) 51§, indeed, the aggrieved is whose rights or legitimate interests of the criminal act is infringed or threatened. In the present case, as it is suspected to be that Mayor's Office had financial loss, misappropriation of corporate assets, if this has happened, the office would have been the aggrieved, not the SOA. This is of significance, because basis of the CCP 195 § (1) paragraph, against to the decision of the termination of investigation may lodge a complaint only to whom the decision consist direct provision. As the basis for investigations aggrieved party of the act the Mayor’s Office would have been, the maximum termination decision to the Office contains the direct provision, not to the denouncer SAO, so the SAO has no right to complain of the case. But even if we set this aside, it is not clear what SAO referred to in its complaint, because knowledge of the case file as denouncer is not eligible. According to the CCP 70/B. § (3) paragraph, during the investigation to the denouncer - if it's not aggrieved at the same time - only a copy of the complaint can be given. After completion of the investigation, only the aggrieved party is entitle by the CCP, to view the crimes committed against his/her related official documents at the official premises of the prosecutor's office. So if SAO actually complained, they could only have done it without the knowledge of the testimonies and other evidences, which clearly confirmed by the investigating authority, that the contractor actually carried out work with the respective merits of an agency contract activity.
The big question is, how can such a complaint be well founded. It is also interesting to note that whether any complaints will be made in connection with the termination issue of the third contract, since in this case, even SAO arguably does not see well enough to make a complaint, only drawing the investigating authorities "attention" to the the contract and the payments made thereunder.
Source: http://hagyomiklos.com/en/content/state-audit-office-hungary
Original:
Jogi összefoglaló a Hagyó Miklóssal szemben az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán megindított büntetőeljárásokról
A gyanúsítás lényege
A három szerződésbõl kettőt Hagyó Miklós - városüzemeltetési és vagyongazdálkodási - főpolgármester-helyettesként a Főpolgármesteri Hivatal nevében kötött. Az első a 2008. december 17. és 2009. március 31. közötti időszakban teljesítendő kommunikációs szakértõi tevékenység ellátására szólt. E szerződés alapján a megbízottnak kommunikációs stratégia kidolgozása, Hagyó Miklós nyilvános szerepléseinek megszervezése, beszédek, nyilatkozatok elkészítése és interpretálása volt a feladata. A szerződésben kikötött bruttó 500.000 forint megbízási díjból Hagyó Miklós irodavezetőjének, a teljesítésigazolása alapján a Főpolgármesteri Hivatal végül összesen 277.250 forintot fizetett ki.
A második szerzõdés 2009. június 26-án kötötték 2009. december 31-ig terjedő hatállyal, és a főpolgármester-helyettes sportszakmai tevékenységével kapcsolatos szakértői és tanácsadói munkára vonatkozott, amelynek keretében megbízottnak szervezési, koordinálási, elemzési, véleményezési, továbbá prezentációk összeállításával és kiadványok elkészítésével kapcsolatos feladatokat kellett ellátnia. A megbízási díj ebben az esetben bruttó 5.500.000 forint volt, amelyből az irodavezető teljesítésigazolása alapján összesen 2.988.708 forintot fizetett ki a Főpolgármesteri Hivatal.
A harmadik szerződést Hagyó Miklós szintén a Főpolgármesteri Hivatal nevében kötötte 2009. június 18. és 2009. december 31. közötti idõszakra. A szerzõdés alapján megbízottnak a fõvárosi vagyongazdálkodással és gazdasági társaságokkal összefüggõ szakértõi feladatokat kellett ellátnia. A felek bruttó 4.500.000 forint megbízási díjat kötöttek ki, amelybõl a Fõpolgármesteri Hivatal az irodavezetõ teljesítésigazolása alapján végül 1.964.887 forintot utalt át.
A három szerződés alapján tehát a Főpolgármesteri Hivatal összesen 5.230.845 forintot fizetett ki, és mivel ezeket a kifizetéseket járulékok is terhelték, a szerződések mindösszesen 9.375.000 forintjába kerültek a hivatalnak.
A gyanúsítás szerint azonban fiktív szerződésekrõl volt szó, amelyeket Hagyó Miklós azért kötött az érintettekkel, hogy őket jogtalan vagyoni előnyben részesítse, tényleges munkavégzés valójában nem állt a szerződések és az azok alapján teljesített kifizetések mögött.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 319. §-a szerint akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A gyanúsítás lényege jelen ügyben az volt, hogy Hagyó Miklós, mint az önkormányzat vagyonkezelésre felhatalmazott tisztség viselője vagyonkezelési - azaz a rendes gazdálkodás szabályainak betartására irányuló - kötelezettségét megszegte, amikor fiktív szerződésekkel a Főpolgármesteri Hivatal vagyonából kifizetésekhez juttatta bizalmasait, és ez - értelemszerűen - vagyoni hátrányt okozott a hivatalnak, hiszen pénzéért nem kapott tényleges szolgáltatást.
A lefolytatott bizonyítás eredménye
A nyomozás során lefolytatott bizonyítás ezt a gyanút mindenben megcáfolta.
A nyomozó hatóság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy Hagyó Miklós jogosult volt-e ilyen szakértői szerződések megkötésére. Amint az a nyomozás megszüntetéséről szóló határozatokban is olvasható, megállapítást nyert, hogy mind a főpolgármester, mind a főpolgármester-helyettesek rendelkezésére állt egy meghatározott nagyságú, a hivatal költségvetésében megfelelően előirányzott, szabadon felhasználható pénzügyi keret, amelynek terhére az érintettek megbízási szerződéssel tanácsadókat alkalmazhattak az általuk szükségesnek ítélt feladatok ellátására. A megszüntető határozat rögzíti, hogy a többi főpolgármester-helyettes kommunikációs munkáját is segítették megbízási szerződés alapján eljáró magánszemélyek, illetve cégek.
Ezt követően a rendõrség azt vizsgálta, hogy állt-e tényleges munkavégzés a szerződések, illetve kifizetések mögött. Az ÁSZ úgy látta, hogy a szerződésekhez csatolt írásos dokumentáció ezt nem támasztja megfelelően alá. A rendőrség azonban eltérő következtetésre jutott. Meghallgatták a Főpolgármesteri Hivatal számos munkatársát, valamint több fővárosi tulajdonú közművállalat vezetőit. A tanúk egyhangúlag megerősítették, hogy az első kettő szerződés megbízottja rendszeresen jelen volt és munkát végzett a hivatalban, a feladataival összefüggő munkaanyagokat véleményezésre megkapta, részt vett a közgyűléseken, és szervezte Hagyó Miklós megjelenéseit, nyilatkozatait, programjait. Szintén megerősítették, hogy a harmadik szerződés megbízottja véleményezésre megkapta a releváns anyagokat, részt vett a közgyűléseken és a fővárosi gazdasági társaságokkal kapcsolatos tárgyalásokon, sőt ezeket a tárgyalásokat ő vezette - "abszolút üzleti alapon, a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve".
Mivel pedig a megbízásokat megbízottak megfelelően teljesítették, értelemszerűen a Főpolgármesteri Hivatalt sem érte vagyoni hátrány, hiszen a Hivatal a kifizetett megbízási díj fejében ellenszolgáltatást kapott. Ebből következően nyilvánvalóan kötelességszegés sem róható meg Hagyó Miklós, valamint a teljesítésigazolásokat aláíró irodavezető terhére.
Erre tekintettel a nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában szüntette meg mindkét megbízott megbízása kapcsán folytatott - a nyomozás során időközben elkülönített - eljárást (előbbit 2012. június 5-én, utóbbit 2012. július 23-án).
Az eljárás sajátosságai
Az eljárás egyik érdekessége, hogy a feljelentést megalapozó ÁSZ vizsgálat a főpolgármesteri, illetve főpolgármester-helyettesi hatáskörben megkötött "külsős" megbízási szerződések közül annak ellenére csak Hagyó Miklós által kötött megállapodásokra terjedt ki, hogy - amint az a nyomozás során kiderült - a főpolgármesternek és a főpolgármester-helyetteseknek is pontosan ugyanolyan szabadon felhasználható pénzügyi kerete volt tanácsadói szerződések megkötésére, mint Hagyó Miklósnak.
Ez a nyomozó hatóságnak is feltűnt, amely 2012 márciusában kifejezetten rákérdezett az ÁSZ-nál, hogy a másik két főpolgármester-helyettes által sajtó- és kommunikációs feladatok ellátására egyéni vállalkozókkal és cégekkel kötött szerződéseket vizsgálták-e, és ha igen, akkor azokat miért nem kifogásolták, amennyiben pedig nem vizsgálták, úgy ennek mi volt az oka.
Válaszában az ÁSZ azt állította, hogy az erőforrások ésszerû kihasználása érdekében kockázatelemzés alapján azokat a területeket ellenőrizték, amelyek esetében (a korábbi tapasztalatok alapján) legvalószínûbb volt a hibák előfordulása, ugyanakkor az egyes szerződéses kifizetések (könyvviteli tételek) közül már véletlenszerűen választották ki azokat, amelyeket részletesen vizsgáltak. E véletlenszerűség eredménye az ÁSZ szerint, hogy a másik két főpolgármester-helyettes által 2006 és 2010 között kötött számos tanácsadói szerződés egyike sem került bele a mintába, Hagyó Miklós szerződései közül pedig három is.
A másik sajátos fejlemény az ügyben, hogy - noha erről hivatalos tájékoztatást nem kaptunk - tudomásunk szerint az ÁSZ megpanaszolta az első kettő megbízási szerződésekkel kapcsolatos nyomozás megszüntetéséről hozott határozatot. (A panaszról az ügyész dönt, és a panasznak helyt adva elrendelheti a nyomozás folytatását.)
A panasz benyújtásának ténye - amennyiben igaz - meglehetősen különös a következők miatt.
Az ÁSZ az ügyben feljelentõ, de nem sértett. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 51. §-a szerint ugyanis sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Jelen esetben, minthogy a gyanú szerint a Főpolgármesteri Hivatalt érte vagyoni hátrány, a hűtlen kezelésnek, ha ilyen történt volna, a hivatal lett volna a sértettje, nem pedig az ÁSZ.
Ennek azért van jelentősége, mert a Be. 195. § (1) bekezdése értelmében a nyomozás megszüntetéséről hozott határozat ellen csak az élhet panasszal, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz. Minthogy a nyomozás alapjául szolgáló cselekmény sértettje a Főpolgármesteri Hivatal lett volna, a megszüntetõ határozat legfeljebb a hivatalra nézve tartalmazhat közvetlen rendelkezést, a feljelentõ ÁSZ-ra nem, így az ÁSZ-nak az ügyben panaszjoga sincs.
De még ha ettől el is tekintünk, nem világos, mire hivatkozhatott volna az ÁSZ a panaszában, ugyanis az ügy iratainak megismerésére feljelentőként nem jogosult. A Be. 70/B. § (3) bekezdése értelmében a nyomozás során a feljelentő részére - ha nem sértett is egyben - csak a feljelentésről adható másolat. A nyomozás befejezését követően is csak a sértettet jogosítja fel a Be. arra, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse.
Ha tehát az ÁSZ valóban panasszal élt, azt csak azoknak a tanúvallomásoknak és egyéb bizonyítékoknak az ismerete nélkül tehette, amelyek a nyomozó hatóság szerint egyértelműen igazolják, hogy megbízott valóban végzett a megbízási szerződésének megfelelő érdemi tevékenységet. Nagy kérdés, hogy mennyire lehet egy ilyen panasz megalapozott.
Szintén érdekes, hogy vajon születik-e panasz a harmadik megbízási szerződés ügyének a megszüntetésével kapcsolatban, hiszen ebben az ügyben még az ÁSZ sem látta kellőképpen alátámaszthatónak a feljelentés megtételét, csupán a nyomozó hatóság "figyelmébe ajánlotta" a szerződést és az annak alapján teljesített kifizetéseket.
Source: http://hagyomiklos.com/en/content/state-audit-office-hungary
Original:
ÁSZ feljelentés
Jogi összefoglaló a Hagyó Miklóssal szemben az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán megindított büntetőeljárásokról
A gyanúsítás lényege
A három szerződésbõl kettőt Hagyó Miklós - városüzemeltetési és vagyongazdálkodási - főpolgármester-helyettesként a Főpolgármesteri Hivatal nevében kötött. Az első a 2008. december 17. és 2009. március 31. közötti időszakban teljesítendő kommunikációs szakértõi tevékenység ellátására szólt. E szerződés alapján a megbízottnak kommunikációs stratégia kidolgozása, Hagyó Miklós nyilvános szerepléseinek megszervezése, beszédek, nyilatkozatok elkészítése és interpretálása volt a feladata. A szerződésben kikötött bruttó 500.000 forint megbízási díjból Hagyó Miklós irodavezetőjének, a teljesítésigazolása alapján a Főpolgármesteri Hivatal végül összesen 277.250 forintot fizetett ki.
A második szerzõdés 2009. június 26-án kötötték 2009. december 31-ig terjedő hatállyal, és a főpolgármester-helyettes sportszakmai tevékenységével kapcsolatos szakértői és tanácsadói munkára vonatkozott, amelynek keretében megbízottnak szervezési, koordinálási, elemzési, véleményezési, továbbá prezentációk összeállításával és kiadványok elkészítésével kapcsolatos feladatokat kellett ellátnia. A megbízási díj ebben az esetben bruttó 5.500.000 forint volt, amelyből az irodavezető teljesítésigazolása alapján összesen 2.988.708 forintot fizetett ki a Főpolgármesteri Hivatal.
A harmadik szerződést Hagyó Miklós szintén a Főpolgármesteri Hivatal nevében kötötte 2009. június 18. és 2009. december 31. közötti idõszakra. A szerzõdés alapján megbízottnak a fõvárosi vagyongazdálkodással és gazdasági társaságokkal összefüggõ szakértõi feladatokat kellett ellátnia. A felek bruttó 4.500.000 forint megbízási díjat kötöttek ki, amelybõl a Fõpolgármesteri Hivatal az irodavezetõ teljesítésigazolása alapján végül 1.964.887 forintot utalt át.
A három szerződés alapján tehát a Főpolgármesteri Hivatal összesen 5.230.845 forintot fizetett ki, és mivel ezeket a kifizetéseket járulékok is terhelték, a szerződések mindösszesen 9.375.000 forintjába kerültek a hivatalnak.
A gyanúsítás szerint azonban fiktív szerződésekrõl volt szó, amelyeket Hagyó Miklós azért kötött az érintettekkel, hogy őket jogtalan vagyoni előnyben részesítse, tényleges munkavégzés valójában nem állt a szerződések és az azok alapján teljesített kifizetések mögött.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 319. §-a szerint akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A gyanúsítás lényege jelen ügyben az volt, hogy Hagyó Miklós, mint az önkormányzat vagyonkezelésre felhatalmazott tisztség viselője vagyonkezelési - azaz a rendes gazdálkodás szabályainak betartására irányuló - kötelezettségét megszegte, amikor fiktív szerződésekkel a Főpolgármesteri Hivatal vagyonából kifizetésekhez juttatta bizalmasait, és ez - értelemszerűen - vagyoni hátrányt okozott a hivatalnak, hiszen pénzéért nem kapott tényleges szolgáltatást.
A lefolytatott bizonyítás eredménye
A nyomozás során lefolytatott bizonyítás ezt a gyanút mindenben megcáfolta.
A nyomozó hatóság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy Hagyó Miklós jogosult volt-e ilyen szakértői szerződések megkötésére. Amint az a nyomozás megszüntetéséről szóló határozatokban is olvasható, megállapítást nyert, hogy mind a főpolgármester, mind a főpolgármester-helyettesek rendelkezésére állt egy meghatározott nagyságú, a hivatal költségvetésében megfelelően előirányzott, szabadon felhasználható pénzügyi keret, amelynek terhére az érintettek megbízási szerződéssel tanácsadókat alkalmazhattak az általuk szükségesnek ítélt feladatok ellátására. A megszüntető határozat rögzíti, hogy a többi főpolgármester-helyettes kommunikációs munkáját is segítették megbízási szerződés alapján eljáró magánszemélyek, illetve cégek.
Ezt követően a rendõrség azt vizsgálta, hogy állt-e tényleges munkavégzés a szerződések, illetve kifizetések mögött. Az ÁSZ úgy látta, hogy a szerződésekhez csatolt írásos dokumentáció ezt nem támasztja megfelelően alá. A rendőrség azonban eltérő következtetésre jutott. Meghallgatták a Főpolgármesteri Hivatal számos munkatársát, valamint több fővárosi tulajdonú közművállalat vezetőit. A tanúk egyhangúlag megerősítették, hogy az első kettő szerződés megbízottja rendszeresen jelen volt és munkát végzett a hivatalban, a feladataival összefüggő munkaanyagokat véleményezésre megkapta, részt vett a közgyűléseken, és szervezte Hagyó Miklós megjelenéseit, nyilatkozatait, programjait. Szintén megerősítették, hogy a harmadik szerződés megbízottja véleményezésre megkapta a releváns anyagokat, részt vett a közgyűléseken és a fővárosi gazdasági társaságokkal kapcsolatos tárgyalásokon, sőt ezeket a tárgyalásokat ő vezette - "abszolút üzleti alapon, a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve".
Mivel pedig a megbízásokat megbízottak megfelelően teljesítették, értelemszerűen a Főpolgármesteri Hivatalt sem érte vagyoni hátrány, hiszen a Hivatal a kifizetett megbízási díj fejében ellenszolgáltatást kapott. Ebből következően nyilvánvalóan kötelességszegés sem róható meg Hagyó Miklós, valamint a teljesítésigazolásokat aláíró irodavezető terhére.
Erre tekintettel a nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában szüntette meg mindkét megbízott megbízása kapcsán folytatott - a nyomozás során időközben elkülönített - eljárást (előbbit 2012. június 5-én, utóbbit 2012. július 23-án).
Az eljárás sajátosságai
Az eljárás egyik érdekessége, hogy a feljelentést megalapozó ÁSZ vizsgálat a főpolgármesteri, illetve főpolgármester-helyettesi hatáskörben megkötött "külsős" megbízási szerződések közül annak ellenére csak Hagyó Miklós által kötött megállapodásokra terjedt ki, hogy - amint az a nyomozás során kiderült - a főpolgármesternek és a főpolgármester-helyetteseknek is pontosan ugyanolyan szabadon felhasználható pénzügyi kerete volt tanácsadói szerződések megkötésére, mint Hagyó Miklósnak.
Ez a nyomozó hatóságnak is feltűnt, amely 2012 márciusában kifejezetten rákérdezett az ÁSZ-nál, hogy a másik két főpolgármester-helyettes által sajtó- és kommunikációs feladatok ellátására egyéni vállalkozókkal és cégekkel kötött szerződéseket vizsgálták-e, és ha igen, akkor azokat miért nem kifogásolták, amennyiben pedig nem vizsgálták, úgy ennek mi volt az oka.
Válaszában az ÁSZ azt állította, hogy az erőforrások ésszerû kihasználása érdekében kockázatelemzés alapján azokat a területeket ellenőrizték, amelyek esetében (a korábbi tapasztalatok alapján) legvalószínûbb volt a hibák előfordulása, ugyanakkor az egyes szerződéses kifizetések (könyvviteli tételek) közül már véletlenszerűen választották ki azokat, amelyeket részletesen vizsgáltak. E véletlenszerűség eredménye az ÁSZ szerint, hogy a másik két főpolgármester-helyettes által 2006 és 2010 között kötött számos tanácsadói szerződés egyike sem került bele a mintába, Hagyó Miklós szerződései közül pedig három is.
A másik sajátos fejlemény az ügyben, hogy - noha erről hivatalos tájékoztatást nem kaptunk - tudomásunk szerint az ÁSZ megpanaszolta az első kettő megbízási szerződésekkel kapcsolatos nyomozás megszüntetéséről hozott határozatot. (A panaszról az ügyész dönt, és a panasznak helyt adva elrendelheti a nyomozás folytatását.)
A panasz benyújtásának ténye - amennyiben igaz - meglehetősen különös a következők miatt.
Az ÁSZ az ügyben feljelentõ, de nem sértett. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 51. §-a szerint ugyanis sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Jelen esetben, minthogy a gyanú szerint a Főpolgármesteri Hivatalt érte vagyoni hátrány, a hűtlen kezelésnek, ha ilyen történt volna, a hivatal lett volna a sértettje, nem pedig az ÁSZ.
Ennek azért van jelentősége, mert a Be. 195. § (1) bekezdése értelmében a nyomozás megszüntetéséről hozott határozat ellen csak az élhet panasszal, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz. Minthogy a nyomozás alapjául szolgáló cselekmény sértettje a Főpolgármesteri Hivatal lett volna, a megszüntetõ határozat legfeljebb a hivatalra nézve tartalmazhat közvetlen rendelkezést, a feljelentõ ÁSZ-ra nem, így az ÁSZ-nak az ügyben panaszjoga sincs.
De még ha ettől el is tekintünk, nem világos, mire hivatkozhatott volna az ÁSZ a panaszában, ugyanis az ügy iratainak megismerésére feljelentőként nem jogosult. A Be. 70/B. § (3) bekezdése értelmében a nyomozás során a feljelentő részére - ha nem sértett is egyben - csak a feljelentésről adható másolat. A nyomozás befejezését követően is csak a sértettet jogosítja fel a Be. arra, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse.
Ha tehát az ÁSZ valóban panasszal élt, azt csak azoknak a tanúvallomásoknak és egyéb bizonyítékoknak az ismerete nélkül tehette, amelyek a nyomozó hatóság szerint egyértelműen igazolják, hogy megbízott valóban végzett a megbízási szerződésének megfelelő érdemi tevékenységet. Nagy kérdés, hogy mennyire lehet egy ilyen panasz megalapozott.
Szintén érdekes, hogy vajon születik-e panasz a harmadik megbízási szerződés ügyének a megszüntetésével kapcsolatban, hiszen ebben az ügyben még az ÁSZ sem látta kellőképpen alátámaszthatónak a feljelentés megtételét, csupán a nyomozó hatóság "figyelmébe ajánlotta" a szerződést és az annak alapján teljesített kifizetéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése