2014. április 20., vasárnap

The mafia charges of billions of forints have melted

In most cases because of the absence of crime police have terminated the criminal procedures initiated after the change of administration in 2010. stipulations of international treaties. In several cases the courts were unable to find proved the accusation of the existence of some kind of mafia entity. Tax payers are to bear the 100 billion Hungarian Forints which is contested in the lawsuit connected to Sukoro investment.

Miklós Hagyó former socialist Deputy Mayor was shocked when he saw himself in a picture in a FIDESZ campaign poster on the streets. In those posters he is not illustrated in a good manner at all. Although he has been retired for 4 years and he has no intention to return to the public life. Our newspaper went to what happened with those members of the public against whose criminal procedures were initiated – not exempted from political overtones – during 2009 and 2010. Which is the present status of these procedures, is there any decision in force, the accused are released or sentenced?



We were looking for Miklós Hagyó to take a statement about how he has lived through the past years, what lesson was stabbed from his position of Deputy Mayor, what he would do in another way and what is the truth about the alleged millions carried in a Nokia box. However – via his legal representative – he said that he does not intend to say a word. “Once you’re bitten by a snake you fear the lizard as well.” – reflected András Kádár attorney-at-law why his defendant rejects to comment. It is known from Hagyó that he lives secluded in the embrace of his family. After his arrest his physical condition was broken down, he lost 37 kg weight. Now he has been waiting for the end of the criminal proceedings regarding the BKV case. Miklós Hagyó was arrested on 14th new Parliament, almost at the same time when his former socialist party co-‘s took their oath. Although he had indicated – via his legal representative – to the authority weeks ago that it is his full intention to cooperate with them, special police force knocked on his house’s door. He opened the door then the special force pushed him against the wall, handcuffed and led him in the crossfire of the media. The video had been shown for weeks by the public media. Meanwhile Hagyó’s condition was getting worse and worse in the correctional institution, he spent more than 4 months in a guard house where the available space was 3,52 square meter per person, furniture included. Then he spent 4 months in another place where the ratio was 4,7 square meter per person. His lawyers wanted him to be placed to home guard however they also referred to and emphasized a procedural anomaly: the authorities failed to determine the real reason of the arrest. Also the European Court of Human Rights did not find everything fine since the Court judged EUR 20,000 indemnity in favor of Miklós Hagyó in 2013. As we know Hungary has already paid this amount to him. 


Hagyó’s pre-trial detention was terminated on 23rd guard which was also terminated by the Metropolitan Court on 10th lack of fear of escape or hide. His family’s property was released from sequestration only his real estate property remains under sequestration. Miklós Hagyó and his 14 associates are facing with the charges of causing especially large financial loss of misappropriation and blackmail. Due to the Attorney’s charges they caused 1,49 Billion Forints from which cake Hagyó’s part was around 169 Million Forints. If the court sentenced him BKV would encash it since BKV claims the same amount from him in the civil-claim part of the proceedings. During the last 4 years Miklós Hagyó won proceedings where he was accused with private forgery. This however has nothing to do with the proceedings initiated on the basis of concluding advisory and other mandatory contracts, committing improper payments and extra dismissal payments at BKV. András Kádár said to Figyelő newspaper that “As his attorney I can say that the prosecution accused Miklós Hagyó being under pre-trial detention with private forgery only because they could have taken my client’s personal freedom for a longer period”. It is a real reason to be under arrest if someone commits another crime during the proceedings initiated against him. And so this new proceeding was enough for the authorities to block his chance to keep close personal relationship with his family. The ‘Hagyó case’ now comes to its deadlock – confirmed by attorneys to Figyelő. No one knows where it will be continued since the files were sent again to Budapest from Kecskemét. The reason of why is briefly this: In the proceedings against Hagyó and associates the investigation was followed by inculpation soon and the case was at the court in 2012. Originally the Metropolitan Court would have been the competent but due to the order of Tünde Handó Chairman of the National Office for the Judiciary, the case landed in Kecskemét against which the defendants could not have appealed although they launched a constitutional complaint and claimed the court to suspend the proceedings. However all of the above could not suspend the proceedings and the appointed judge started the trial in Kecskemét, 2012. During the trial the judge heard almost all of the witnesses and all of the accused. In December 2013 the Constitutional Court decided the stipulations which enable the cases to be relocated and which were meanwhile repealed by the Parliament breach international agreements and the Constitution.


The decision launched procedural avalanche, Kecskemét decided they are not competent and sent back the case to the originally competent, the Metropolitan Court. The problem is that they passed the ball back saying they have no competence in the case. Both of the courts are reluctant to take the case at this time. In any case the decision of the Constitutional Court is a ‘good’ certificate of the judicial system. It turned out that giving the power of relocating the cases into the hand of the Chairman of NOJ was not a good idea at all. They wanted to accelerate the cases but now may be everything has to be started from the beginning again. From the decision of the Constitutional Court it is clearly known that Kecskemét must not have taken part in the proceedings and neither can do February 2011 then he was subjected to home June 2011 because of the  it in the future. At this moment the case gets stuck in the judicial system whether the Metropolitan Court takes the case or the
Curia shall decide. We wanted to ask the Curia but they have not answered yet. András Kádár said to us that he is unable to tell details about the Hagyó case since it is unknown if the new court takes the evidences of the prior proceedings into account. If yes, two points out of three of the charges seem to have failed and the third is getting weaker and weaker thanks to the attestations of the accused and the
witnesses. Although 2009 and 2010 are far away, everyone remembers those scandals which burst out one by one after István Kocsis became the head of BKV Zrt. in 2008. Due to the narration of András Kádár more investigation was initiated at this time. After the introduction of Kocsis strict and targeted supervisions took place inside BKV resulted in numerous accusations and reports. Beside all of this, the State Audit Office of Hungary initiated an official investigation which targeted Miklós Hagyó and his partners, associates, related corporal units and their employment, activity, contractual environment and budget effects. “The perfunctory report of the State Audit Office of Hungary resulted in an investigation by the Metropolitan Police against numerous persons, however the Police declared that these accusations were groundless, no crime was committed and so the Police
closed the case” – said the legal representative to Figyelő. Some cases however got stuck. Between 2006 and until the end of 2009 Hagyó was one of the most influential socialist politicians, as Deputy Mayor he supervised the companies of the Metropolis like BKV. In connection with the scandals more and more people started to point at him claiming his responsibility. According to the official accusation he gave direct or indirect – via middlemen – orders to the management of BKV to conclude unnecessary contracts and since we are talking about public funds he was accused with misappropriation and thanks to the statement about the famous NOKIA box, with blackmail too.
According to the standpoint of the authorities in 2008 Hagyó Deputy Mayor ordered Zsolt Balogh General Director of BKV to hand over 15 Million Forints each year to him. Due to the standpoint of the attorney “the founder and the uncontended leader of the criminal organization is Miklós Hagyó, first accused, former Deputy Mayor responsible for the asset and urban management, who – abusing his power – gave illegal orders and so he took part in certain actions.” Miklós Hagyó has been denying the accusations brought to court against him from the very first moment.


Our newspaper would have liked to ask Miklós Hagyó about how he felt at that day when Magyar Nemzet daily published on the cover page the statement of Zsolt Balogh former BKV General Manager in March 2008, who stated that he delivered the millions in NOKIA boxes to Hagyó. This NOKIA box can contain 15 Million Forints. By this statement the scandal series of corruption against MSZP (Hungarian Socialist Party) reached its climax. Due to the information of Figyelő there is no witness of the handover of the millions and there is no other evidence proving that the Deputy Mayor was involved who anyway has been denying all of the accusations. ”I categorically declare that I gave no such order to the fourth accused to give me 15 Million Forints a year” – he declared. He noted comments to the testimonies of Zsolt Balogh. He believes those are not coherent there are at least three versions of the origin and handover of the money. We don’t know how the court takes it into account but Zsolt Balogh revoked his former testimonies in October 2012 at Kecskemét Tribunal.
“I am not a hero, all I want is to go home” – he explained why he gave an interview to Magyar Nemzet daily and HÍR TV during the spring of 2010. He states that he took his testimonies during the investigation under pressure and he even gave interview to the press to escape from prison. He did not succeed and became the fourth accused. He did not admit the charges and believes that no damages harmed BKV furthermore, he was not aware of disadvantageous contracts.
Not only Balogh but Attila Antal third accused, former BKV leader also revoked his investigative testimony. He held himself responsible only for the contracts concluded with Optimismo Kft. on measuring the conditions of the printers. The testimonies are so contradictory that reminds us to a typical scene from A Tanú (The Witness) movie. In the legendary movie of Péter Bacsó the frogmen handed over the ominous report in a squirrel skin box. Zsolt Balogh stated that they were “swimming in Hévíz Lake together, which place was one of the stations of the 41 day long St. Stephan-wandering and there Hagyó confirmed the handover of the first 15 Million Forints saying “Well done, Zsolti” (Zsolti is the nickname of Zsolt). According to Hagyó’s standpoint you cannot show a family member or relative who could see him swimming in natural water since he got shocked just in Hévíz Lake when he was young and he is still suffering in this trauma. That is why it is impossible to see him in natural water. He confuted other relevant parts of the statement and believes it weird that the person who gave the money to Zsolt Balogh has never been accused or interrogated.


Back to the proceedings, if not the originally competent tribunal the Metropolitan Tribunal proceeds accused will be entitled to launch claims and lawsuits before international courts to argue the judgment. Anyway the lawyers of Hagyó have already done this and turned to the European Court of Human Rights in Strasbourg. Since the stipulation enables the Chairman of OHB (National Office for the Judiciary) to put certain cases irrevocably to another court instead of the one which is originally competent, it breaches the stipulations of the Constitution and the European Convention of Human Rights. Also due to Transparency International’s standpoint the principle of the fair trial is damaged if the Chairman of the OHB may appoint different courts to certain criminal proceedings. Namely
the right for lawful judge and the right for a neutral court would be damaged by the appointment.

If during such proceedings someone turns to the European Court of Human Rights it shall declare the infringement of the European Convention of Human Rights which brings the sanction that – according to the Hungarian law and order as well – the whole judicial proceedings has to be started again from the very beginning.


Miklós Hagyó was finally released from the accusation of falsification of documents in May 2012. He and two associated were accused by the X-XVII District Attorney on the basis of Hagyó’s partner prepared a proxy with the help of a lawyer by which she would represent Hagyó in a civil lawsuit. However, the woman was not a lawyer and according to the Attorney’s standpoint they prepared the proxy only for the reason to get in touch with the arrested Hagyó in a more smooth way with milder restrictions. That was the falsification of the proxy why Hagyó, his partner and his lawyer were charged. In the proceedings Hagyó was released in first instance in January 2012 since it was found out that the proxy which enables his partner to represent him in a civil lawsuit was not falsified. The court confirmed the proxy valid which besides, was unable to give extra power. There was no word about it that his partner would have wanted to make contact with him by pretending to be a lawyer
and so they falsified a proxy. The judgment became final. Miklós Hagyó was represented by András Kristóf Kádár in Strasbourg before the European Court of Human Rights. Thanks to his petition the court found well established the majority of the claims against the conditions of the detention of the former Deputy Mayor and so the Hungarian State was charged to pay EUR 6,000 as legal costs and EUR 12,500 as non-pecuniary damages. Hagyó referred that he was kept in a damp, moldy and cold cell in 23 hours of a day and so he suffered serious damages to health. The court decided the Hungarian authorities breached the prohibition against inhuman treatment. Also Hagyó’s right for personal freedom was infringed since his pre-trial detention was unreasonably long, it based only on the seriousness of the crime and Hagyó was even unable to meet the evidences brought against him. They also infringed the rights for the protection and respect of family and private life as he was banned to call his partner referring to the danger of collusion and of course these accusations were groundless.

Source: Figyelő, 2014.02.27 - 14,15,16,17,18,19. oldal - [5990167]


A 2010-es kormányváltást követően tett feljelentések zömében a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőeljárást. Meglehet, most elölről kell kezdeni a tárgyalásokat a nemzetközi egyezmények miatt. A "maffiavádat" a bíróság számos esetben nem találta bizonyítottnak. Az adófizetők állhatják a sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó perben vitatott 100 milliárd forintot.

Megdöbbentette Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest, hogy a Fidesz választási plakátjain újra feltűnt a fotója. Azokon nem épp kedvező színben ábrázolják. Hol-ott négy éve visszavonult, és nincs szándékában visszatérni a közéletbe. Lapunk annak járt utána, mi történt a most záruló kormányzati ciklusban azokkal a közszereplőkkel, akik ellen 2009-ben és 2010-ben - politikai felhangoktól sem mentes - büntető eljárások indultak. Hol tartanak ezek a perek, melyekben született jogerős döntés, s felmentették vagy elmarasztalták az érintetteket?


Kerestük Hagyó Miklóst, hogy nyilatkozzon, hogyan élte meg az elmúlt éveket, milyen tanulságokat szűrt le főpolgármester-helyettesi ténykedéséből, utólag visszatekintve mit csinált volna másképpen, s mi igaz abból, hogy nokiás dobozban vittek neki milliókat. Jogi képviselőjén keresztül azonban azt üzente, nem kíván megszólalni. "Akit egyszer megmart a kígyó, a gyíktól is fél" - utalt Kádár András ügyvéd arra, miért nem nyilatkozik védence. Annyi tudható Hagyóról, hogy visszavonultan él családja körében. Letartóztatását követően a börtönben megromlott az egészségi állapota, 37 kilót fogyott. Azt várja, hogy a BKV-val kapcsolatos "fő" büntetőpere lezáruljon.

Hagyó Miklóst 2010. május 14-én, az új Országgyűlés alakuló ülésének délutánján vették őrizetbe, körülbelül azzal egy időben, hogy egykori szocialista párttársai a Parlamentben esküt tettek. Bár ügyvédjén keresztül hetekkel korábban jelezte a hatóságoknak, hogy mindenben együttműködik velük, kommandósok lepték el lakását. Kopogtatásukra ajtót nyitott, ezt követően a falhoz lökték, megbilincselték, s kamerák kereszttüzében elvezették. A videofelvételt heteken át mutogatta a közmédia. Hagyó állapota rohamosan romlott a büntetés-végrehajtási intézetben, több, mint négy hónapot töltött egy olyan zárkában, ahol a bútorzatot is beleszámítva 3,52 négyzetméter jutott egy főre, további négy hónapot pedig egy olyan helyen, ahol 4,7 négyzetméter. Ügyvédei szerették volna elérni, hogy helyezzék házi őrizetbe, kérelmükben azonban mégsem csak erre, hanem főleg egy eljárási visszásságra hivatkoztak: az eljáró bíróságok ugyanis egyszerűen nem jelölték meg a letartóztatás valódi okát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága sem talált mindent rendben, s közel 20 ezer eurós kártérítést ítélt meg Hagyó Miklós javára 2013-ban, amelyet információink szerint az állam már kifizetett számára. (Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletről lásd a keretes írást.)


Hagyó előzetes letartóztatását 2011. február 23-án szüntették meg, ezt követően házi őrizetbe került, amelyet, mivel nem kellett szökéstől, elrejtőzéstől tartani, 2011. június 10-én a Fővárosi Bíróság szintén megszüntetett.Családjának vagyonát feloldották a zár alól, kizárólag az ő tulajdonában álló ingatlanrész van zár alá véve. Hagyó Miklóst és 14 társát bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és zsarolással, összesen 1,49 milliárd forint károkozással vádolja az ügyészség. Hagyóra ebből 169 millió forint "esik". Ha jogerősen elítélné a bíróság, ezt az összeget a BKV Zrt. behajtaná rajta, ugyanis éppen ekkora polgári jogi igényt támasztott vele szemben.

Az elmúlt négy évben Hagyó Miklós nyert már meg idehaza jogerősen egy ellene is indult magánokirat-hamisítási pert. Ennek azonban nincs köze a BKV-nál a vád szerint elkövetett szabálytalan kifizetések, tanácsadói és egyéb megbízási szerződések, extra végkielégítések miatt indult eljáráshoz. Kádár András a Figyelőnek úgy fogalmazott: "Védőként határozottan állítom, hogy az ügyészség azért kezdeményezte az akkor előzetes letartóztatásban lévő Hagyó Miklós ellen a nyilvánvalóan mondvacsinált magánokirat-hamisítási eljárást, hogy ügyfelemet ezáltal minél hosszabb ideig megfoszthassák személyi szabadságától." Önálló letartóztatási ok ugyanis, ha valaki az ellene folyó eljárás alatt újabb bűncselekményt követ el, s az újabb eljárás elég is volt a hatóságoknak arra, hogy megakadályozzák az élettársával való személyes kapcsolattartást.

E pillanatban a Hagyó-ügy holtpontra jutott - erősítették meg a Figyelőnek jogi szakértők. Nem tudni, hol és hogyan folytatódik, ugyanis Kecskemétről újra visszakerültek az akták Budapestre. Ennek oka dióhéjban: a Hagyó és társai ellen indult eljárás már 2012-ben bírósági szakba érkezett, tehát a nyomozást vádemelés követte. Eredetileg a Fővárosi Törvényszék lett volna illetékes, ám Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntése folytán az ügy Kecskemétre került, ami ellen az érintettek nem fellebbezhettek, ám alkotmányjogi panaszt tettek, s kérték az eljárás felfüggesztését. Mindez azonban nem akasztotta meg az eljárást, a kijelölt bíró Kecskeméten két éve, 2012-ben elkezdte az ügy tárgyalását, meghallgatta az összes vádlottat s szinte valamennyi tanút. Ám 2013 decemberében az Alkotmánybíróság (AB) határozatában megállapította, hogy az időközben a parlament által hatályon kívül helyezett, az ügyek áthelyezését lehetővé tevő törvényi szabályok az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésekbe ütköznek.


A döntés eljárásjogi lavinát indított el, Kecskemét rögtön megállapította - amúgy nagyon helyesen -, hogy nem illetékes, és visszaküldte az ügyet az eredetileg illetékes bíróságra, a Fővárosi Törvényszékre. Csakhogy onnan visszadobták a labdát, kimondták, hogy nekik sincs illetékességük. E pillanatban tehát mindegyik grémium ódzkodik attól, hogy továbbvigye a pert. Az AB döntése mindenesetre bizonyítvány a hazai ítélkezési rendszerről. Kiderült, nem volt jó ötlet az ügyáthelyezési jogot az OBH elnökének megadni, ugyanis "a fegyver a visszájára sült el". Gyorsítani akarták a pereket, ehelyett meglehet, mindent elölről kell kezdeni. Az AB döntéséből ugyanis az következik, hogy Kecskemét egyáltalán nem járhatott volna el, s ezek után világos, hogy a jövőben sem. E pillanatban a bíróságok között akadt el az ügy, s vagy mégis a Fővárosi Törvényszéken folytatódik a per, vagy a Kúria dönt, hogy mi legyen. Kerestük a Kúriát is, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Kádár András lapunknak elmondta: azért nem tud érdemben a Hagyó-ügy állásáról nyilatkozni, mert nem tudni, hogy a tárgyalás eddigi bizonyítékait az újonnan kijelölendő tanács figyelembe veszi-e. Ha igen, akkor védencét illetően a három fő vádpont közül kettő megdőlni látszik, s a harmadikban is inkább gyengítették a vádat a vádlottak és a tanúk vallomásai, mint erősítették.

Bár messze már 2009, 2010, azért mindenki emlékezetében ott élnek azok a botrányok, amelyek egyenként robbantak azt követően, hogy 2008-ban Kocsis István került a BKV Zrt. élére. Kádár András elmondása szerint ez idő tájt több szálon futottak vizsgálatok. Kocsis belépését követően kihegyezett célirányos ellenőrzések voltak a BKV berkein belül, számtalan feljelentéssel. Ettől függetlenül zajlott egy Állami Számvevőszék által folytatott vizsgálat, amelynek célszemélye és fő iránya Hagyó Miklós volt, valamint a hozzá kapcsolódó személyek és szervezeti egységek foglalkoztatása, működtetése, szerződéses kapcsolatai és költséghatásai. "A roppant felületes és a látszatra sem adó ÁSZ-vizsgálat feljelentéssel zárult, aminek nyomán a BRFK többek ellen nyomozást folytatott le, és lényegében azt állapította meg, hogy a feljelentés alaptalan volt, bűncselekmény nem történt, a nyomozást emiatt meg is szüntették" - fogalmazott a Figyelőnek a jogi képviselő. Voltak azonban ügyek, amelyek fennakadtak a rostán. Hagyót 2006 és 2009 vége között Budapest legbefolyásosabb szocialista politikusának tartották, főpolgármester-helyettesként ő felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t. A botrányok kapcsán egyre többen mutogattak rá, s az ő felelősségét firtatták. A hivatalos vád szerint közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül utasításokat adott a BKV vezetőinek arra, hogy a cég számára szükségtelen szerződéseket kössenek, s mivel közpénzek elherdálásáról volt szó, értelemszerűen hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, az elhíresült nokiás dobozról szóló nyilatkozat alapján pedig zsarolással is. A hatóságok szerint 2008-ban főpolgármester-helyettesként arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV akkori megbízott vezérigazgatóját, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot. Az ügyészség álláspontja, hogy "a bűnszervezet létrehozója és vitathatatlan vezetője Hagyó Miklós elsőrendű vádlott, korábbi városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes volt, aki a beosztásából adódó befolyásával visszaélve, jogsértő utasítások adásával vett részt egyes cselekményekben". Hagyó Miklós az eljárás első pillanatától tagadta az ellene felhozott vádakat.


Lapunk szerette volna megkérdezni Hagyó Miklóst, mit gondolt azon a napon, amikor 2010 márciusában a Magyar Nemzet címoldalon hozta Balogh Zsolt, egykori megbízott BKV-vezérigazgató nyilatkozatát, aki azt állította, nokiás dobozokban szállította Hagyónak a milliókat. Egy ilyen dobozban 15 millió forint fért el. Az MSZP-t körüllengő korrupciós botránysorozat ezzel a tetőpontjára ért. A Figyelő információi szerint a nokiás doboz átadásának nincs tanúja, s bizonyíték sincs arra, hogy a szocialista főpolgármester-helyettesnek ilyen módon pénzeket adtak volna át, ő maga az eljárás kezdetétől határozottan cáfolta. "A legkategorikusabban kijelentem, hogy nem volt a IV. rendű vádlott irányába soha olyan kérésem, hogy részemre évente adjon át 15 millió forintot" - jelentette ki. Észrevételeket is fűzött Balogh Zsolt vallomásaihoz. Azok szerinte nem koherensek, a vesztegetési pénz eredetéről és átadásáról legalább háromféle verzió szerepel a nyomozati anyagokban. Nem tudni, hogy a bíróság miként veszi figyelembe, de tény, 2012 októberében, a Kecskeméten folyó tárgyalás során Balogh Zsolt lényegében visszavonta korábbi vallomásait. "Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni" - magyarázta, miért is adott interjút 2010 tavaszán a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek. Nyomozati vallomásait állítása szerint nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott, egyebek között a Nokia-dobozról, hogy elkerülje a börtönt. Nem sikerült neki, negyedrendű vádlott lett. A bűnösségét ő sem ismeri el, szerinte sem érte kár a BKV-t, s nem volt tudomása hátrányos szerződésekről.

Nemcsak Balogh, hanem a harmadrendű vádlott, Antal Attila másik volt BKV-vezér is visszavonta nyomozati vallomását. Egyedül az Optimismo Kft.-vel a nyomtatók állapotának felmérésére kötött szerződés esetében tartja magát felelősnek. Hogy mennyire ellentmondóak a vallomások, érzékelteti A tanú című filmet idéző körülmény. Bacsó Péter legendás filmjében az ominózus jelentést ürgebőrbe varrt dobozban adják át békaemberek. Balogh Zsolt azt állította, hogy "együtt úszkáltak a 41 napos Szent István-vándorlás egyik állomásán a Hévízi-tóban, s Hagyó a tó közepén igazolta vissza neki, hogy megkapta az első 15 millió forintját, jól van, Zsoltikám megjegyzéssel". Hagyó szerint azonban sem családi, sem baráti körében nem található olyan ember, aki őt valaha is fürödni látta volna természetes vízben, ugyanis fiatal korában épp a Hévízi-tóban érte egy olyan traumatikus élmény, ami miatt azóta természetes vizekben nem úszik, sőt bemenni is csak maximum térdig vagy derékig hajlandó. A vallomást más lényegi részeit is cáfolta, s szerinte az is furcsa, hogy azt a személyt, akitől állítólag Balogh Zsolt a pénzt szerezte, sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg az eljárás során.


Visszatérve az eljárásra, ha végül mégsem az eredetileg illetékes bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék jár el, azzal megnyílik az út az érintettek előtt, hogy nemzetközi bíróság előtt vitassák az ítéletet. Hagyó ügyvédei egyébként ezt már megtették, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Ugyanis nemcsak az Alkotmányba, hanem az emberi jogok európai egyezményébe is ütközik az a törvényi rendelkezés, amelyik lehetővé teszi, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság helyett másik bíróságot jelöljön ki az OBH elnöke anélkül, hogy döntése ellen jogorvoslatot biztosítana. A Transparency International szerint is sérül a tisztességes eljárás elve, ha büntetőpereket másik bíróságra helyez át az Országos Bírósági Hivatal vezetője. A kijelöléssel ugyanis sérül az érintettek törvényes bíróhoz és pártatlan bírósághoz való joga. Ha ilyen perekben valaki a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, ott mindenképpen megállapítják az emberi jogok európai egyezményének megsértését, ami azzal a következménnyel jár, hogy a magyar jogrendszer szerint is elölről kell kezdeni az egész bírósági processzust.


Jogerősen felmentették Hagyó Miklóst az okirat-hamisítás vádja alól 2012 májusában. Őt és két társát azzal vádolta meg a X-XVII. kerületi ügyészség, hogy élettársa egy ügyvéd segítségével meghatalmazást készített, amely szerint Hagyót képviselheti egy polgári perben. A nőnek azonban nem volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a letartóztatottal. Az ügyészség ezért vádolta meg magánokirat-hamisítással Hagyót, élettársát és ügyvédjét is, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte. A perben már 2012 januárjában első fokon felmentették Hagyót, mivel kiderült, hogy élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás nem hamis. A bíróság elfogadta, hogy érvényes a meghatalmazás, amely egyébként alkalmatlan volt arra, hogy többletjogokat biztosítson. Szó nem volt arról, hogy Hagyó élettársa úgy akart volna bejutni a büntetés-végrehajtási intézetbe, mint védő, és így kívánt volna korlátlanul, ellenőrizetlenül kapcsolatot tartani. Az ítélet jogerőre emelkedett. Hagyó Miklóst a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Kádár András Kristóf képviselte. Beadványa alapján a fórum jogosnak találta az egykori főpolgármester-helyettes fogva tartásának körülményeire vonatkozó panaszai többségét, ezért ítéletében 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítésre és 6000 euró perköltség megfizetésére kötelezte a magyar államot. Hagyó arra hivatkozott, hogy napi 23 órában egy nyirkos és penészes zárkába volt bezárva, emiatt súlyos egészségkárosodást szenvedett. A bíróság megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az embertelen bánásmód tilalmát. Megsértették Hagyó személyi szabadsághoz fűződő jogát is, mivel előzetes letartóztatása ésszerűtlenül hosszú volt, kizárólag a gyanúsításban szereplő bűncselekmény súlyosságán alapult, ráadásul Hagyó nem ismerhette meg a letartóztatása alapjául szolgáló bizonyítékokat sem. Megsértették a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát is, mivel a hatóságok az összebeszélés veszélyére hivatkozva úgy tiltották el az élettársával való telefonos és személyes kapcsolattartástól, hogy az összebeszéléssel kapcsolatos állítások alaptalannak bizonyultak.


Mind bizarrabb fordulatot vesz a Kocsis István volt MVM-, majd a BKV-vezérigazgató ellen indult büntető-eljárás. Az előző ciklushoz köthető ügyek közül ez haladt a legkevésbé előre, s múlt év decemberében a sajtóban kiszivárgott hírek szerint Kocsis István abban reménykedett, hogy akár örökre le is állhat az eljárás. A gyanúsított a rendszerváltás után állami vállalatoknál töltött be vezető pozíciót, 2008-ig például a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója volt, ám Gyurcsány váratlanul menesztette. Ezt követően pályázattal került a BKV élére. A Kocsis által elrendelt belső vizsgálatok nyomán robbant a volt humánpolitikai igazgató hölgy közel 100 milliós végkielégítési ügye.

Miután Kocsis eljött az MVM-től, ennél az állami cégnél is vizsgálatok indultak szabálytalan szerződések miatt, amelyek egy része offshore hátterű cégekhez kötődött. Ezek miatt már 2011-ben büntetőeljárás indult Kocsis István és társai ellen, aminek a tárgyalása, ugyancsak az OBH elnökének döntése folytán, 2013-ban vidéken kezdődött el. Kocsis István és hat társa ellen a Kaposvári Törvényszéken folyik eljárás, a vád szerint 2006 és 2008 között indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek. Legutóbb, 2013 decemberében Kocsis István és 3 társa ellen újabb vádat emeltek, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. A Figyelő által is megírt horvátországi szállodabérlés és egy ciprusi offshore céggel kötött vagyonkezelői szerződés miatt állítják bíróság elé. Az ügyészség szerint a két ügylet több mint 2 milliárd forint kárt okozott az MVM-nek. A vádlottak között van Kocsis István egykori tanácsadója, Szász András vállalkozó, valamint az MVM horvátországi leányvállalatának volt igazgatója is, és vádat emeltek Kocsis István felesége ellen is, akit pénzmosással és orgazdasággal gyanúsítanak. Kocsis István az OTP Merkantil Bankjának ügyvezető igazgatója jelenleg.


Az elbukott kaszinóprojekt ára 100 milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek, ha a Washingtonban, a Világbank mellett működő választott bíróság helyt ad a beruházó, Ronald Lauder nevével fémjelzett, Cipruson bejegyzett Vigotop Ltd. kérésének. Határozat néhány hét múlva várható. A sukorói kaszinóberuházás meghiúsulása és az elmaradt haszon miatt a Vigotop Ltd. 100 milliárd forintot meghaladó kártérítést követel a magyar államtól. Az ügyészség érdeklődését az keltette fel, hogy a befektetésre kiszemelt telket - állítólag - törvénybe ütköző módon szerezték meg, s olyan telekcserére került sor, amelynek során az államot milliárdos kár érte. Maga az akkori kormányfő, azaz Gyurcsány Ferenc is találkozott a befektetőkkel, s pártolta a projektet, mi több, a kabinet kiemelt beruházássá minősítette, hogy minden módon segítse. A feltételezett kár összege a hatóságok szerint egész pontosan 1,294 milliárd forint, ám korántsem biztos, hogy ezt a bíróság is elfogadja. Hat különböző értékbecslés készült, s volt, amelyik szerint egyáltalán nem érte kár az államot. A Velencei-tó partjára tervezett King"s City beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést a Gyurcsány-kormány időszakában, 2008. július 30-án kötötte meg a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egy külföldi befektetőcsoporttal. Az állam ezzel a befektető tulajdonába adta a Sukoró külterületén található ingatlanokat több mint egymilliárd forint értékben, cserébe pedig a magyar-izraeli befektető, Joav Blum az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén pedig egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben. Kötelezettséget vállalt továbbá a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére. A szerződést Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere támadta meg polgári bíróság előtt, feltűnően aránytalan előny kikötése, jogszabályba ütközés és más okok miatt. A telekcsere-szerződés érvénytelenségét 2012 novemberében mondta ki a Kúria azért, mert az jogszabályba ütköző. A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. A Sukoró-ügyet amúgy ugyancsak az OBH döntése folytán a Szolnoki Törvényszékre utalták, s 2013 januárjában elkezdődött a tárgyalása, azonban 2014 elején visszakerült a Fővárosi Törvényszékre. Közben a bíróság jogerősen felmentette Joav Blumot a közokirat-hamisítás vádja alól. A Kúria 2013 szeptemberében megerősítette a korábban született ítéleteket, s kimondta, Joav Blum nem követett el bűncselekményt. Az ügyészség a Sukoróra tervezett King"s City kaszinóberuházással kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot 2009-ben azzal vádolta meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz bejelentkezett oda anélkül, hogy ott lakott vagy akár csak egy éjszakát is ott töltött volna. Joav Blum tagadta bűnösségét 2011-ben a Székesfehérvári Városi Bíróság első fokon, 2012-ben pedig másodfokon, s a Székesfehérvári Törvényszék is felmentő ítéletet hozott, és kimondta, a vádlott tévedésben volt.


Nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt, így a Győri Ítélőtábla 2013 novemberében bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetőjét. Tátrai Miklós és Mezei László ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz-szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján. A vádirat szerint Mezei László tettesként, Tátrai Miklós mint felbujtó utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. Az ítélet indoklása szerint nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodást valós gazdasági érdekek alapján kötötték, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott.


Hunvald György jelenleg a felmentéséért küzd, s pályázatíró cégnél dolgozik. Múlt év decemberében saját fotójával díszített naptárakat dobtak be a VII. kerületiek postaládájába - amúgy nem tudni, kinek a megbízásából -, amelyből politikai ellenfelei azt a következtetést vonták le, Hunvald újra vissza akar térni a közéletbe, s így hozza a nyilvánosság tudomására. Másodfokon másfél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte 2013 októberében a Szegedi Ítélőtábla, ám nem kell börtönbe vonulnia akkor sem, ha jogerőre emelkedik, ugyanis ennél jóval több ideig, őrizetbe vételétől, azaz 2009 februárjától számítva 2 év és 3 hónapot volt előzetes letartóztatásban. Emiatt neki is kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, mintegy 1,5 millió forintot. "Szegény Tóásó Előd Bolíviából könnyebben szólhatott a magyarokhoz, mint én a Venyige utcából, ahol fogva tartottak" - nyilatkozta fogva tartása körülményeiről 2013-ban az ATV-nek, s különösen sérelmesnek találta, hogy 2009 karácsonyán egy eljárási szabály miatt nem láthatta gyermekeit. A volt politikus és 24 társa ellen különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat erzsébetvárosi ingatlanügyek, valamint az önkormányzat törvénytelen gazdálkodása miatt. A bíróság nem látta bizonyítottnak a bűnszervezetben való elkövetést, s "csak" hivatali visszaélés bűntettében, két lakáskiutalással kapcsolatban állapította meg bűnösségét. A Szegedi Ítélőtábla egy közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben felmentette a korábbi polgármestert. Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében azonban bűnösnek találta azért, mert az önkormányzat mobiltelefont biztosított Szabó Zoltán volt szocialista országgyűlési képviselő számára. Bűncselekmény hiányában első fokon 2013 októberében felmentette Hunvaldot és Weinek Leonárd volt zuglói polgármestert s társait a Pesti Központi Kerületi Bíróság az összesen 50 millió forint értékű, különféle megbízási szerződéssel kapcsolatos hűtlen kezelés vádja alól is. Elgondolkoztató a bíró indoklása, aláhúzta ugyanis, hogy "az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé".


A Figyelő információi szerint az elkövetkező hetekben Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármesternek kell számolnia azzal, hogy polgármesteri idejére eső ügyletek válnak kampánytémává. Molnár Gyula azon szocialista politikusok közé tartozik, akik vissza akarnak térni a közéletbe. 2014-ben indul a kerületi polgármesteri székért, ha ugyan közben jogerősen el nem ítélik, s el nem tiltják a közügyek gyakorlásától. 2013-ban a Fővárosi Ítélőtábla hivatali visszaélés miatt nyolc hónap letöltendő börtönre ítélte, azzal vádolták, hogy 2006-ban pályáztatás nélkül próbált társával együtt magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket. Érdekesség, hogy első fokon a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette, most a Kúrián folytatódik a per. A BRFK-n az Újbuda Torna Club ügyében s a Hauszmann Alajos utcai Gabányi László Sportcsarnok felújítása miatt is nyomoznak. Gyanúsítottat még nem nevezett meg a rendőrség, de forrásaink szerint Molnár Gyula számíthat arra, hogy kérdezni fogják a hatóságok.

*Cseke Hajnalka

Forrás: Figyelő, 2014.02.27 - 14,15,16,17,18,19. oldal - [5990167]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése