(Photo source: mno.hu)
According to the announcement of the president of the Constitutional Court (AB) is gonig to hearing Tünde Handó the president of the National Judical Office (OBH) with the public lock-out, in coherence of the Hagyó-case complaint of the constitutinal right's consideration. The basic of the proceeding is that the president of the OBH transposed the case from Kecskemét to Budapest. The petitoners of the complaint of the constitutional right together with other things traversed that about the case-transference only the prosecution service evolved his opinions, the accuseds and their defenders not.
The AB locked out the representators of the proponents , what is indefensible. Sith after that the president of the OBH wrote down her statement about the complaint of the constitutional right, now she get an exlusive chance for personaly state her case in the face of the whole seats of the Constitutional Court, absence of the proponents. The legal representatives of the petitioners will have to be satisfied with reading the transcripts following the hearing. The closed hearing violates the right to fair trial because it fails to guarantee equal rights to both parties. We are convinced, however, that closing the hearing also undermines the confidence in the fair procedure of the Court, while the reasoning provided also fails to substantiate the closed hearing. The Act on the Constitutional Court states that the Court must hold a public hearing if the petitioners request it and the President of the Court agrees. The President can only order a close hearing – according to the rules of the Court – if a public hearing would not foster a decision in the case. The President of the Court based his decision on this rule. The rule was seemingly adopted from the regulation of the procedure of the German Constitutional Court, which states “that the Court can neglect an oral hearing if it would not substantively foster the case.” However, this rule only allows the Court to forego a public oral hearing and does not allow for a closed one. The German Constitutional Court cannot hold a hearing behind closed doors.
The need for an open hearing shall not be based on whether the hearing will substantively foster the case. The openness merely serves the purpose of accountability towards the public: the decision making on rights and duties should be transparent and understandable. Openness will create and sustain public trust in the independence and impartiality of the Court’s decision-making process, which should also concern the discussion of all facts. Therefore, the decision to close a hearing in a given case undermines the trust in fair constitutional adjudication.
The procedure of the Constitutional Court may be public – excepting the public announcement of the decision – in exceptional cases when the Court decides to hold a hearing. When the petitioner calls for a public hearing, the Court may only reject the request on constitutional grounds. In this case the Court will hear the head of the main administrative organ of the judiciary and not an individual.
The hearing concerns this official’s right – which was extensively criticized by constitutional and international legal experts – to move cases from one court to another. One public entity will testify to another public entity in a case that concerns the basic rights of citizens. The subject and the content of the hearing is clearly a public affair, hence closing the hearing to the public requires justification. In this case the Court could only justify a closed hearing if the hearing concerned national security or classified information.
Source: http://tasz.hu/politikai-szabadsagjogok/az-alkotmanybirosag-zart-ajtok-mogott-hallgatja-meg-az-orszagos-birosagi
Original:
Az Alkotmánybíróság zárt ajtók mögött hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
Az Alkotmánybíróság (AB) főtitkárának közleménye szerint az AB a nyilvánosság kizárásával hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során. Az eljárás alapja, hogy az OBH elnöke Budapestről Kecskemétre tette át az ügyet. Az alkotmányjogi panasz benyújtói egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az ügyáthelyezéséről csak a vádhatóság képviselője fejthette ki véleményét, a vádlottak és védőik nem.
A meghallgatásról az AB kizárta az indítványozók képviselőit, ami védhetetlen. Hiszen azok után, hogy az OBH elnöke írásban kifejthette álláspontját az alkotmányjogi panaszról, most arra kap kizárólagos lehetőséget, hogy az indítványozók távollétében személyesen is elmondhassa szempontjait az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt. Az indítványozók jogi képviselőinek ezzel szemben be kell érniük azzal, hogy utólag megismerhetik a meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmát. A zárt ülés elrendelése sérti a konkrét eljárás tisztességességét, mert a vitában álló feleknek nem biztosít egyenlő jogokat.
Meggyőződésünk azonban, hogy a nyilvánosság kizárása a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat is aláássa, és annak megjelölt indoka nem szolgálhat a zárt meghallgatás magyarázatául.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint személyes meghallgatás esetén az indítványozók kérésére – az AB elnökének döntése alapján – nyilvános meghallgatást kell tartani. Az AB ügyrendje alapján az elnök a nyilvánosságot akkor zárhatja ki, ha a meghallgatás nyilvánosságától nem várható az ügy érdemi előmozdítása. Az AB elnöke e szabályra alapította döntését. Ezt a szabályt a német alkotmánybíróság eljárásait szabályozó törvényből emelhette át az AB, mert az tartalmazza azt a fordulatot, hogy „az alkotmánybíróság eltekinthet a szóbeli tárgyalástól, ha attól az ügy érdemi előmozdítása nem várható”. Csakhogy ez a szabály nem a nyilvánosság kizárására ad módot, hanem magának – az egyébként nyilvános – szóbeli tárgyalásnak a mellőzésére. A német alkotmánybíróságnak tehát nincs lehetősége arra, hogy zárt ajtók mögött folytasson le tárgyalást.
A nyilvánosság igényét nem az alapozza meg, hogy attól várható az ügy érdemi előrehaladása. A nyilvánosság elsődleges célja a bíráskodás társadalmi ellenőrzése: a jogokról és kötelezettségekről szóló közösségi döntéshozatal legyen átlátható és érthető. A nyilvánosság teremti meg és tartja fenn az állampolgárok bizalmát abban, hogy a bíróság függetlenül, pártatlanul, elfogulatlanul vizsgálja meg az ügyeket, és döntése során minden lényeges szempontot figyelembe vesz. Ezért aláássa a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat, ha egy konkrét ügyben benyújtott alkotmányjogi panasszal érintett alkotmányos intézmény vezetőjét az AB a nyilvánosság kizárásával hallgatja meg.
A magyar Alkotmánybíróság eljárása – a határozat nyilvános kihirdetésén kívül – jelenleg csak azokban a kivételes esetekben nyilvános, ha személyes meghallgatásra kerül sor, akkor is csak az AB jóváhagyó döntése alapján. Amikor az arra jogosultak törvény adta joguknál fogva nyilvános eljárásra hívják fel, az AB csak alkotmányosan elfogadható érvekkel zárkózhat el a kérés elől. Jelen esetben nem egy magánszemélynek, hanem a bírósági igazgatás csúcsszerve vezetőjének meghallgatása történik. A meghallgatás tárgya pedig e vezető – alkotmányosan és nemzetközi jogilag is széles körben vitatott – ügyáthelyezési jogosultságával kapcsolatos jogi álláspontja. Állami szerv nyilatkozik tehát egy másik állami szerv előtt az állampolgárok alapvető jogait közvetlenül érintő kérdésben. A meghallgatás tárgya és tartalma kétségkívül közügy, ezért nem a meghallgatás nyilvánossága, hanem annak kizárása szorul igazolásra. Egy ilyen eljárási mozzanatban csak akkor lenne védhető a nyilvánosság mellőzése, ha ezt kényszerítő ok, így pl. nemzetbiztonsági érdek vagy minősített adat védelme indokolná.
Közérdekű tartalma miatt a meghallgatás jegyzőkönyve álláspontunk szerint még mint döntés megalapozását szolgáló adat sem titkolható el, ezért – ha az elhangzottak nyilvánosságra hozatala elmarad – készek vagyunk a jegyzőkönyv megismerhetősége érdekében az Alkotmánybírósághoz közérdekű adatigényléssel fordulni. Megjegyezzük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyszer már elmarasztalta a magyar Alkotmánybíróságot amiatt, hogy nem tette lehetővé közérdekű információk szabad hozzáférését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése