2014. augusztus 15., péntek

The legend of the Nokia-box and the pure truth -part 2

A news came to light in the Hungarian media in March 2010 which shocked the whole country. This served the proof to the ones who criticize the Gyurcsány-government that the socialist-liberal administration is rotten to the core. This prejudice has been created successfully by the right-wing media.


The Act LI of 2006 on the amendment of the criminal procedure act (Novell) stipulates the notion of legal prosecution. However the jurisprudence defines the legal prosecution otherwise; some states that the principle of prosecution requires the definite criterions of the legal prosecution. 


Vádelv the purpose of the legislature is to enact the principle that a legal prosecution can be lodged only if all the legal conditions exist and this notion serves the best interest of the accused. The principle of prosecution is defined by Section 2 of the criminal procedure act that is the legal prosecution is the inevitable, essential condition of initiating, proceeding the judicial procedure and delivering sentence.

It is a basic obligation against the prosecution to be legal and profound. If there is any obstacle against the prosecution then it fails to meet the requirements of being legality. It is called profound if “it is based on evidences which come from legal proof of evidence.”

The legal prosecution has minimal elements in its merit without which no judicial procedure can be initiated since “the legal resolution has to be well established”. These conditions are contained by paragraph (2) of Section 2 of the criminal procedure act that is the prosecution is considered legal if the crime is exactly described and a certain person claims the court to conduct the trial.

The manifestation of the prosecution is the indictment which essential element is the description of the act being the subject of the prosecution. The Supreme Court said in its opinion that the prosecution shall be regarded precise if “the historic state of affairs contains entirely the exact elements of the crime according to the statutory definition e.g. the criminal conduct, place and date of the crime committed.” Therefore one of the most important conditions of the VÁDELV is the criminal conduct since only those actions can be the subject of the prosecution which is stated by the prosecutor in the indictment. The specialty of the subject of the prosecution is that it gives the frames of the judicial procedure and so the judgment. It is a basic principle that the court shall not expand over the frames of the prosecution however it has to be expended.     

Due to the judicial practice the legal prosecution has to contain the merits of the historical conduct that is a brief is enough. According to Endre Bócz the most effective way is to substitute the statutory definition with the historical facts. However there is a discrepancy between the standpoint of the Supreme Court and the Prosecutor General on the meaning of the subject of the prosecution.  

Besides, point c) of paragraph (3) of Section 217 of the criminal procedure act says that the indictment shall contain the qualification of the conduct being the subject of the prosecution which means that the prosecutor must qualify the crime in legal aspect so this is the expressed obligation of the prosecutor.

The order of 11/2003 (ÜK 7.) of the Prosecutor General stipulates that the indictment must contain the place and date of the crime committed, motive, instrument of the conduct, mode and consequences of the conduct. Since the place and exact date is missing from the state of affairs of blackmail and bribery being the II point of the accusation, the indictment fails to meet the requirements of the Prosecutor General’s order.  

The European case law and practice is clear that the prosecution has to be profound and exact. In a case before the European Court of Human Rights the plaintiffs argued that the indictment was insufficient since the phrase “violation of public policy” is too general definition hence is violates point a) of paragraph (3) of Section 6 of the European Charta of Human Rights.  

Therefore we can say that the II point of the indictment against Miklós Hagyó fails to meet the requirements of the legal prosecution defined in the criminal procedure act. This stipulation guarantees that an accusation can be raised only on the basis of a well-established state of affairs.

End of part 2...
See more: http://hagyomiklos.com/en/content/legend-nokia-box-and-pure-truth


A nokia doboz legendája és a valóság 2. rész

A törvényes vádnak a 2006. évi LI. törvény (Novella) révén a büntető eljárási törvénybe bekerült fogalmának eltérő a jogtudományi megítélése. Van olyan álláspont, mely szerint a vádelv tényleges érvényesüléséhez elengedhetetlen az, hogy a törvénye vád kritériumai meghatározottak legyenek.

A vádelv esetében a jogalkotói szándék arra irányult, hogy törvénybe iktassa azt a jogtudomány által már régóta megalkotott garanciális elvet, amely lényegében minden eljárási szereplő számára előnyt jelent. Elsősorban a terhelt számára kedvező, mivel védelmet biztosít a számára azáltal, hogy csak a meghatározásban szereplő feltételek együttes fennállása esetén emelhető ellene törvényesen vád. A Be. 2. §-a fogalmazza meg a vádelvet, amely szerint a törvényes vád nélkülözhetetlen feltétele mind a bírósági eljárás megindításának, mind lefolytatásának, emellett kikerülhetetlen tartalmi kerete a bíróság érdemi döntésének is.

A váddal szemben alapvető követelmény, hogy törvényes és megalapozott legyen. Ha a vádnak bármilyen akadálya van, akkor a törvényesség kritériumának nem felel meg. Megalapozottnak pedig akkor tekinthetjük, ha ,,olyan bizonyítékokon alapul, amelyek törvényes bizonyítási eszközökből származnak.

A törvényes vádnak vannak olyan minimális tartalmi elemei, amelyek hiányában nem indulhat bírósági eljárás, ugyanis ,,az eljárás minden szakában meg kell alapozni a törvényes határozat meghozatalát.” Ezeket a feltételeket a Be. 2. §.-ának (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint akkor törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. 

A vád megnyilvánulási formája a vádirat, amelynek egyik elengedhetetlen kelléke a vád tárgyává tett cselekmény leírása. A Legfelsőbb Bíróság egy kollégiumi véleményében ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a vád akkor tekinthető pontosnak, ha az ,,ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét, stb.” Tehát a vádelv egyik fontos alapfeltétele a vád tárgyát képező cselekmény, mivel kizárólag azok a cselekmények képezik a vád tárgyát, amelyeket az ügyész a vád előterjesztésekor előad. A vád tárgyának az ad különös jelentőséget, hogy megszabja a bírósági eljárás és az ítélet kereteit. A törvényes vád lényegi eleme, hogy a bíróság a vádon túl nem terjeszkedhet, viszont köteles azt kimeríteni.

A bírói gyakorlat szerint a törvényes vádnak a megtörtént cselekmény lényegét kell tartalmaznia, tehát annak csak rövid leírása szükséges. Bócz Endre szerint erre a legcélravezetőbb módszer az, ha a törvényi tényállás elemeinek helyére behelyettesítjük a történeti tényállási elemeket, amelyeket később kiegészíthetünk még, amennyiben az szükséges. A Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság eltérő véleményt vall azzal kapcsolatban, hogy mi tekinthető a vád tárgyának. Az ügyészség álláspontja szerint a vád tárgyát kizárólag azok a cselekmények képezhetik, amelyeket a vádló jogilag értékelt, minősített, ,,és amelyek miatt kifejezetten nem mellőzte a vádemelést”. 

Emellett a Be. 217. § (3) bekezdés c., pontja szerint a vádiratnak tartalmaznia kell a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítését is, ami azt jelenti, hogy a vádlónak jogilag értékelnie kell a vád tárgyává tett bűncselekményeket, tehát a törvény kifejezetten az ügyész kötelességévé teszi ezt.

A legfőbb ügyésznek a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK 7.) számú utasítása ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a vádirat tényállást leíró részének fel kell tüntetni a bűncselekmény elkövetésének idejét és helyét, indítékát, az elkövetés eszközét, módját és annak következményeit. Mivel a II. vádpontban feltüntetett zsarolás és vesztegetés tényállásának leírásából hiányzik a hely, a pontos időpont megjelölése, a vádirat a legfőbb ügyészi utasításban foglaltaknak nem tesz eleget. 

Az európai joggyakorlatból is kitűnik, hogy mennyire lényeges elvárás a váddal szemben, hogy az kellően konkrét, pontosan meghatározott legyen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyt egyik ügyben a kérelmezők azt kifogásolták, hogy a részükre kézbesített vádirat hiányosságokat tartalmazott, mert az ott szereplő ,,közrend megsértése” túl általános meghatározás, ezért sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 3. a) pontjában foglaltakat.

Tehát elmondható, hogy a Hagyó Miklós elleni vádirat II. vádpontja lényeges tényállási elemek hiánya, túlzottan általános volta miatt nem felel meg maradéktalanul a törvényes vád Be.-ben megfogalmazott követelményének, amely garanciát jelentene arra vonatkozóan, hogy kizárólag bizonyított, konkrétan meghatározott vádirati tényállás esetén emeljenek egy terhelt ellen vádat.

Folytatjuk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése